Azután séta a Margitszigetre. Ott már a szökőkút is igazi látványosság, ha zene is van. Közben a Gripenek is elhúztak a fejünk fölött. Majd jött a Szabad a vásár. Végre találkozhattam Zazáleával-Ritával, és Fércművek-Judittal. Természetesen hoztam vásárfiát is magammal.
Volt légi parádé. Ennyi dugóhúzót életemben nem láttam, mint ekkor. Hallottam más felhangokat is, de konkrétan a fiamnak és nekem nagyon tetszett. Majd átverekedtük magunkat a Lánchídon. Na jó, a verekedés elmaradt, de embertömeg azért volt. Jött a kétórás ügyeletes gyógyszertár keresés, mert mikor dagadjon be a szemhéjam, ha nem ünnepnap. De azért hősiesen bírtam este 9-ig, és megnéztük a tűzijátékot, ami fenomenális volt. A végéből azért lecsippentettünk pár percet, hogy a vonathoz rohanással múlassuk az időt. Amit sikerült is elérnünk, így azután 11 órakor már itthon voltunk. Bedagadt szemmel, napégette bőrrel, de azért SZUPER volt.
A Mesterségek Ünnepére tegnap nem maradt időnk elmenni. De ezt ma talán bepótoljuk - még bedagadt szemmel is - mert erre is jó a napszemüveg. :)))
Orvendek, oromotoknek!
VálaszTörlés