Nem volt sok időm írni ebben a hónapban, mert rengeteg elfoglaltságunk volt.
Volt egy pénteki IFI este, amire meghívtak a váci fiatalok, és ahol az életemről beszélhettem nekik. Nem is tudtam, hogy tudok két órát beszélni egyfolytában.
Jókat kérdeztek, és nekem is nagyon tanulságos volt az egész alkalom. Annyira jól éreztem magamat közöttük, hogy legalább három napig a föld felett jártam fél méterrel.
Palkó a balul sikerült kürtölése után még párszor fellépett, és egyre jobban megy neki.
Ez volt a legutolsó, amikor is az osztály adott karácsonyi műsort nekünk, szülőknek.
Itt pedig kürtöl.
"Ó, gyönyörű szép..."
Hivatalosak voltunk egy bemerítésre a Wesselényi utcai Baptista Gyülekezetbe.
Egyszer eltudtunk menni sétálni is, egy fárasztó hétköznap után a váci Duna partra.
Megtekintettük Haraszti Béla mestercukrász kiállítását a váci Művelődési Házban.
Készítettem rengeteg ajándékot. Sokról nem is készült fotó.
Pedig ismét volt egy Idősek Karácsonya, amire ötven darab fenyőfát készítettem tobozból. Alá faágból fűrészeltem alapot, illetve a tobozt lefújtam hóspray-vel, majd csodaszép gyöngyöket ragasztottam rá.
Talán itt egy kicsit látható:
forrás: vbm.hu
Kötöttem rengeteg sálat. Készült bébi sapka, sállal. És baktus is.
A kis Ben és Ryan Skóciából - rajta a manósapi.
Ilyen sálat kaptak többen is. Nem csak ebben a színben.
Palkó volt jó párszor unokaöcs látogatóban -a kis Ben-nél.
Volt nálunk ilyen is...
...és persze ónos eső is, amikor két napig nem lehetett közlekedni.
Végig dolgoztam a hónapot, és bár párszor éreztem, hogy valami nincs rendben, de hajtottam magam. Pedig már egy héttel az ünnepek előtt is belázasodtam, de csináltam tovább a dolgaimat. Az utolsó hétvégén már annyira belázasodtam, hogy másfél napig nem bírtam kikelni az ágyból. Sok minden ki is esett - legalábbis sok mindenre nem emlékszem. De Palkó kitett magáért. Amellett, hogy intézte a a fahordást és a begyújtást, még nekiállt a karácsonyi előkészületeknek is. Büszke vagyok rá. Azért is, mert volt szombat estére egy meghívása valahová, és lemondta azzal, hogy ő most "vigyáz anyára".
Vasárnap már valahogy talpra bírtam állni ezer gyógyszerrel, és sikerült is behoznom a lemaradásomat. És végig csináltam az ünnepet, ami szerintem nagyon jól sikerült. Palkó szerint is.
Remélem Zsuzsi is így gondolja, mert ő volt az egyik vendégünk. :)
Sütöttünk mindenfélét.
Például ilyen karácsonyfát...
...és ilyen szép fenyőfánk volt...
...túlnyomórészt saját készítésű dísszel...
Ez már nem saját készítésű, de én nagyon szeretem.
Persze a fotókat utólag készítettem, mert teljesen elfelejtettem a nagy ünneplésben, hogy nekem fényképezőgépem is van.
Így bocsi Zsuzsi, hogy nem készült közös fotó. Kár érte.
Sajnos még mindig nem sikerült meggyógyulnom. Ma már antibiotikumot kezdtem, mert tüdőgyulladás a gyanú. Remélem, ez már segít, hogy minden kerek legyen.
A betegség miatt viszont nem tudtunk résztvenni a gyülekezeti karácsonyon, amit azóta is nagyon sajnálok.
Még van pár nap szilveszterig, és újévig.
Jó lenne addigra teljesen felépülni, és egy kicsit visszatekinteni az elmúlt esztendőre, levonva belőle a tanulságot.
:)
