2012. október 31., szerda

Várlak...

Jobban várlak, mint az őrök a reggelt
mint éhező egy darab kenyeret.
Mint haldokló kívánja a halált,
mikor gyötrődéstől könnye megered.
Jön már a hajnal, szárnyakon,
megvált, szűnik a fájdalom.
Mielőtt elhagy az értelem,
várlak a térdemen.

A poklot a földön is megtalálod,
nem kell hozzá meghalni sem.
A lelked az éjjelben szétkiáltod,
körülölel, majd megfolyt a csend.
Jön már a hajnal, szárnyakon,
megvált, szűnik a fájdalom.
Mielőtt elhagy az értelem,
várlak a térdemen.


3 megjegyzés:

  1. Katus!Ez a vers egy kincs!!!!Köszönöm!Beteszem a Bibliámba.

    VálaszTörlés
  2. Drága Mammka! Szerintem a dal is gyönyörű!
    Drága Beáta! Várom, és hiszem, jönni fog. :)

    VálaszTörlés