Ez volt az a bizonyos nagy nap a barátnőmnek, Krisztinek, és a vőlegényének, Andrásnak. Már nagyon vártuk az esküvőt minden tekintetben.
Nekik készítettem ezt a hímzést, amit már nyomon követhettetek itt a blogon.
Az ifjú pár :)
Volt egy kis Sirtaki, amibe Palkó is bekapcsolódott :)
Kriszti az a barátnőm, hogy ha egy évig nem beszélünk az elfoglaltságaink miatt, akkor is ott tudjuk újrakezdeni, ahol abbahagytuk. Ő az, aki, ha nem is tudatosan, de bizony sokat segít nekem abban, hogy az legyek, aki vagyok. Ő az, aki képes ledönteni azokat a kereteket, amiket magam alkottam önmagam számára, védelemként. Szóval klassz csaj! :)
Egyébként ő miattuk még arra is képes voltam, hogy autóval átmenjek egész Pesten. De ehhez hozzá kell tennem, hogy egy héttel előtte már felmentem a fővárosba, és az én drága barátnőm beült mellém az autóba a Gyöngyösi útnál, és navigált egészen Csepelig, majd a Művészetek palotájáig, így megkönnyítve a dolgomat. Így már azért könnyebb volt élesben is megtenni ezt az utat. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése