2011. június 19., vasárnap

Boldog vagy?!

...kérdezte tőlem ma este egy régen látott szeretett ismerősöm.

- Nem. Nem vagyok boldog.

Már három éve nem vagyok az. 

Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Talán igaz, mert már nem fáj. Csak tudom, hogy a heg ott van.

Keresztyén vagyok. Krisztus az én Mennyei Vőlegényem. Jó vele lenni, de mintha az eddig eltelt idő még mindig kevés lenne számomra.... Nem tudom.
Azt is tudom, hogy "...Istenünk, akit szolgálunk, ki tud minket szabadítani... De ha nem tenné is..." (Dániel 3,17-18).

De ha nem tenné is, akkor is megszentelten, felszabadultan Mindenhatónk dicsőségére szeretnék élni.
Ámen.

forrás: internet

7 megjegyzés:

  1. Én inkább hiszek az apró csodákban, boldogságocskákban, mint a grandiózus és hosszan tartó földi boldogságban.
    A keresztyén embernek is van bánata (sajnos erről keveset beszélünk), de tudja, hogy a bánat Krisztusban legyőzhető :-)

    VálaszTörlés
  2. Ámen.
    Drága Katus! Az a bánatod nagyon nagy és nem csodálom,hogy hiánya fájó......
    Szeretettel.....♥

    VálaszTörlés
  3. Nagyon megértelek! Hasonló, amiket magam is tapasztalom, átélem... Úr mi Gyógyítónk és vigaszt nyújtó! Isten kegyelmes szeretete öleljen szüntelen!

    VálaszTörlés
  4. Kedves Zsuzsi! Igazad van, nincs állandó boldogság. Nehézségek, próbák mindig is voltak és vannak. Azokban az években is voltak nehézségek (a helyzetemből fakadóan, még talán több is), de mégis boldog voltam, és tevékeny, és csillogott a szemem, ahogy ez a kedves ismerősöm mondta. A munkám, a fiam, és minden egyéb mellett kedvem és erőm is volt a hétköznapokban a sok szépet meglátni, és alkotni is.
    De ez most nincs - vagy legalábbis részben. Dolgozom, gyermekemet nevelgetem........ de mégis hiányzik az az ember, aki most jelenleg nincs az életemben. S bár jelentkező akadna a helyére, de a szívem nem dobban rá. Olyan, mintha a másik felemet veszítettem volna el.

    VálaszTörlés
  5. Drága Mammka és Marietta!
    Ha imában gondoltok rám, az nagyon sokat jelent nekem. A helyzetemet, és körülményeimet elfogadom. De igazán szeretnék felszabadultan élni - még így is. Nem a veszteségre nézni, hanem arra, AKInek mindig is az első helyen kel lennie az életemben, Jézusra. Ámen.

    VálaszTörlés
  6. Jézus legyen erősítőd! Gondolok rád imában!

    VálaszTörlés